Trianoni Szemle 2016 Évkönyv bemutató est - HM Stefánia Palota 2016. november 11

A Trianoni Szemle az idén, a 96. évfordulóra is évkönyvvel jelentkeziett A kiadvány három nagy fejezetre tagolódik.

Az első rész központi témája az 1916-os román betörés Erdélybe. Tanulmányok, visszaemlékezések, naplórészletek segítségével sokoldalúan ismerkedhetünk meg a témával. Beköszöntőt ír Simicskó István honvédelmi miniszter. A betörés körülményeiről, a bevezetett katonai közigazgatásról, az erdélyiek gyakran pánikszerű meneküléséről szól több írás (Kovács Vilmos, Zétényi Zsolt, Balla Tibor, Nagy Szabolcs, Buczkó József és mások), tanulmányok foglalkoznak a nagy háborúban részt vett művészekkel (Vidareny Ivánnal Kincses Károly, Mednyánszky Lászlóval Malonyay Dezső, Somos Istvánnal Ludmann Mihály). Ezeken kívül az olvasók sok érdekes írást találnak még pl. gróf Bethlen István miniszterelnöktől, Benedek Elektől, Jászai Maritól, Juhász Gyulától, Kozma Miklóstól.

A második nagy fejezet, Trianon üzenete az olvasó számára számos érdekes esszét tartalmaz (Szakolczay Lajos, Döbrentei Kornél, Herczeg Ferenc, Alexa Károly), interjút (Fejtő Ferenccel történésszel, Kásler Miklós orvosprofesszorral, Koltay Gábor filmrendezővel, Mécs Károly és Reviczky Gábor színművészekkel, Berszán Lajos gyimesfelsőloki atyával). Figyelmükbe ajánljuk Sipos Endre „hazugságtipológiáját”. Ennek az összeállításnak a beköszöntőjét Boross Péter miniszterelnök jegyzi.

A Magyarnak lenni című fejezetben elsősorban a két háború közötti korszak magyarságra vonatkozó eszmefuttatásait idézzük föl versek, prózai írások, interjúk segítségével (Ravasz László, Babits Mihály, Rákosi Jenő, Nyirő József, Szekfű Gyula, Karácsony Sándor), de mai szerzőkkel is találkozhatunk (Nemeskürti István, Borda Lajos, Pregitzer Fruzsina, Fábián Gyula Für Lajos)

Érdekesnek ígérkezik Heinrich-Tamáska Péter esszéje Tisza, Ady és Goga világlátásáról. A kötet végén könyvismertetések olvashatók.

Térképmellékletünk az 1916-os román betörés végeredményét, Románia megszállását mutatja.